a Telepi Tróger naplója

Nos, el kell mondanom magamról azt, hogy igen csak érzékeny kapcsolatom van a munkával. Nem igazán kedveljük egymást, de mára azért már tudatosult bennem, hogy nem csünghetek a szüleim nyakán nyugdíjas koromig, úgyhogy a következő lehetőségem igenis komolyan fogom venni. Na de nyáron sikerült találnom egy "fasza" munkát. Volt itt Pécsett egy szájbakúrt nagy építkezés amin sikerült beintézni egy ilyen lóti-futi melót. Egész nap a tróger gány fos építőanyagot kellett cipelnem olyan körülmények között, ha láttátok volna sírva fakadtok. Volt nekem 2 melóstársam a Jenci meg a Jaffa. Jenci egy 8(!) gyerekes családapa elég minimális agykapacitással, Jaffa pedig addikt szerencsejátékos volt így amit keresett zsét mind elbaszta online pókeren. Hihetetlen nagy figurák voltak mind a ketten és persze a munkát is kb. annyira szerették mint én. Tíz órás volt a munkaidő és persze mi kurvára nem szerettünk dolgozni így el is kerültük ahol lehet. Volt aki egy toi-toiban is elaludt de én inkább célba vettem a kőzetgyapot szigetelést, gondolván, hogy az fasza jó lesz nekem. Egy ilyen geci nagy kupacba voltak összehordva de tényleg vagy 4 méter magasra. Na én ott csináltam magamnak belül egy kis kuckót és oda jártam be nap mint nap aludni. Ezzel nem is volt baj, csak eljött az a nap amitől mindenki parázott. Dolgozni kellett! Történt ugyanis, hogy a nagy fejesek megelégelték, hogy nem halad az építkezés és rendeztek egy nyíltnapot. Na ez akkor hisztériát indított el mint a picsa. Nagy kapkodás, hogy húbazmeg vasárnapra itt most mindennek pöccre kész kell, hogy legyen. Úgy képzeljétek el, hogy nem csak mi voltunk ilyenek, hanem minden melós az építkezésen. Voltak ott villanyszerelők, kőművesek és gipszkartonosok. Az utóbbiak mellett dolgoztunk mi közvetlen. Csak leírásképp, hogy mi is folyhatott ott bemutatok egy-egy gyöngyszemet a melósok közül. Ott volt Jani bá' a villanyszerelő. Onnan lehetett tudni, hogy az öreg merre jár, hogy húzta maga után a kondenszcsíkot kis felesüvegekkel. Onnan lehetett tudni, hogy valahol megpihent, hogy hagyott egy szemétkupacot ami legalább 5 feles kevertes ügevet takart. Egy nap megyek vissza az ebédből, a már nem józan Jani bá, két emelet között lóg egy alacsonyfeszültségű elektromos kábelen, mert megborult részegen a ketteslétrával. Másnap reggel bemegyek a közértbe, Jani bá előttem áll és a következő párbeszédnek lettem fültanúja:

Jani bá': Egy arany malbit legyen kedves kézcsókolom!
Eladócsajszi: Rövidet?
Jani bá': Hát akkor legyen még egy kis kevert is aranyom.

Nem kell mondani, hogy annyira röhögtem h majd össze hugyoztam magam már úgy korán reggel.

Na de nem Jani bá' volt az egyetlen érdekes figura. Ott volt még két kartonos srác akik reggel 6tól a műszak végéig kotta csutka részegek voltak. Volt nekünk egy nagyon laza napunk minden héten, ez pedig a péntek volt. Ilyenkor már délben elment a főnök a 'csába így gyakorlatilag nem dolgoztunk ugyan úgy csak nem próbáltuk leplezni. Na egyik ilyen pénteki napon az okos és intelligens Góró (köze nem volt alkailag a Mortal Kombatos Goro-hoz) miután meglátta a klímások hulladékát, hogy ő be fog öltözni robotnak. A klímások otthagytak ilyen rétegelt lemezből kivágott csődarabokat, de valami 100 fajtát amit az okos gyerek elkezdett magára aggatni. Felöltözött a hülyéje Vasembernek bohóckodott egy 10 percet majd le akarta venni. Na itt jött a gebasz. Az idiótára rászorult a sok szar és az istennek sem akart lejönni. Feszegettük, hoztunk gépzsírt, szórtunk be sódert hátha az felszívja az izzadságot de semmi. Ekkor jött a Petya aki már a 15. soproniján volt túl dél óta, hogy ne baszakodjunk má' ő bazmeg levágja kisflex-szel nem kell szarni. Én se voltam már józan, de amikor leesett, hogy ez a két idióta mi a faszt is akar csinálni nem hagyhattam. Majd végre 1.5 óra tanakodás után rájöttünk, hogy ott a lemezvágó olló a raktárban majd azzal levágjuk. Elindulunk a szertár felé nagy kussban, hátha nem veszi észre senki, hogy a Góró vasembernek van öltözve majd odaérve a következő látvány tárult a szemünk elé. Joci a festő, fejjel lefelé fekszik a glemofil pasztás zsákokon, a haja belelóg a már kikevert anyagba és már kezd beleszáradni. Benn a cigány Feri lopja a hilti kartoncsavart a raktárból de úgy bazmeg, hogy már egy zsák tele volt. Zsolti, aki a kisfőnök meg feszegeti ki az aléltan fekvő Joci kezéből a kisüstit. Akkor jöttem rá arra, hogy ha rajtunk múlik ez az építkezés itt a büdös életben nem lesz kész semmi. De kész lett. Meg is lehet nézni, így aki esetleg a Zsolnay negyedben jár-kel, annak tudatában tegye azt, hogy ezek az emberek tákolták össze!